A benchmarkingről

A benchmarking lényege, hogy a bevált gyakorlatot felkutassa és megvalósítsa. Egyre jobban elterjedt folyamat, hiszen ez a „Malcolm Baldrige Országos Minőségi Díj” nevezési feltétele. A legfontosabb cél, melyet el kívánnak érni alkalmazói az a versenyképesség. A gyakorlati alkalmazása során 10 plusz egy lépést lehet elkülöníteni.

[adsense_id=”1″]

Ha a benchmarking fejlődését nézzük, akkor megállapítható, hogy régebben a problémán alapuló volt, most pedig az üzleti folyamatokra helyezi a hangsúlyt, tehát eredményeken alapul. Az üzleti folyamatokat úgy lehetne definiálni, hogy ezek a szervezet sikeréhez létfontosságú keresztfunkciós folyamatok, melyeknek közvetlenül támogatnia kell a vállalata céljait, prioritásait, küldetését. Két részre lehet osztani a folyamatot: felhasználói és menedzsment folyamatokra, melynél az előbbi a benchmarking vizsgálat elvégzéséhez alkalmas lépéseket tartalmazza, míg az utóbbi a benchmarking eredményességéhez vezető lépések, melyeket a vezetőség végez. Ide tartozik a létrehozás, támogatás és a fenntartás.

A folyamatnak több célja van, ezek a működés elemzése, verseny és iparági vezetőinek megismerés, legeslegjobb gyakorlat átvétele, fölényszerzés. A benchmarkingnak több típusa van, melyek a belső, kompetitív, funkcionális, generikus-munkafolyamat. A belső alatt azt értjük, hogy a cég megvizsgálja önmagát, és nem lép ki a vállalat keretein kívül. A kompetitív az, amikor egy versenytáréhoz hasonlítja önmagát. A funkcionálisnál az ő területén belül bármilyen vállalatot vizsgál meg, és végül a generikusnál már funkciótól függetlenül keresi a jó megoldásokat.


hunprobalazs