A Déli-sark jellegzetes állatai

Számos természeti csodát tart számon az emberiség, ezek egyike a jégpáncél borította Déli-sark. A több kilométeres vastagságú jégtakaró felett és alatt is némi élet fedezhető fel, bebizonyítva az élőlények hihetetlen alkalmazkodó képességét a zord éghajlathoz. Kevés növény- és állatfaj fedezhető fel, leginkább zuzmók, moszatok birodalma a -50 °C-os átlaghőmérséklettel rendelkező leghidegebb földrész. Az Észak-sarkhoz képest domborzata változatosabb, egy vékony tundra réteg biztosítja a minimális életfeltételeket.

A tenger szolgál fő táplálékforrásul a legtöbb állat számára. Rákok, jegesmedvék, halak, bálnák, fókák, pingvinek és tengeri madarak élelmezését oldja meg az algákkal teli hatalmas víztömeg. Az Antarktisz különleges világa összefüggő, zárt rendszert alkot, az élőlényeknek kölcsönösen szüksége van egymásra az életben maradáshoz. A tápláléklánc jól működik: a pár centiméteres rákocskák, tintahalak sajátos feladata, hogy eleségül szolgáljanak a nagyobb halak, illetve emlősök számára. A jegesmedvék legfőbb vadászterülete található a tengerben, de a megszokott útvonal a fokozatos felmelegedés következtében komolyan veszélyeztetve van. Az olvadó jégtáblák a bizonyítékai a Föld jelentős  klímaváltozásának. A jövőben várhatóan tovább fognak csökkenni az élhető területek, ami még több növény- és állatfajt sodor a kihalás szélére. Egyelőre még csak konganak a vészharangok, de nem ok nélkül szólnak a figyelmeztetések. A védett állatfajoknak a környezethez történő páratlan alkalmazkodása határozza meg életképességét a rideg területen, a kérdés csak az, meddig.

A fókákat, a megfigyelések és a vizsgálatok tanúsága szerint a bőr alatti zsírréteg melegíti, így tudják tolerálni a mínuszokat. Testük maximálisan alkalmazkodik az éghajlathoz, védőrendszert építve ki a hideg ellen. A Déli-sarkon őshonosnak számít a leopárdfóka, a rákevő fóka, Weddel-fóka és a Ross-fóka. A déli elefántfóka rendelkezik a legnagyobb mérettel, a felfújható ormány minden egyes hím dísze. Tovább sorolva a csodálatos élővilágot, a pingvinekhez jutunk. Már kisgyerekek is tudják, hol és hogyan élnek, mit esznek, miként viselkednek. Az Antarktisz izgalmas madara az Adélie-pingvin és a császárpingvin, ők az év minden szakát itt töltik. Más állatoktól eltérően a pingvinek alaposan felkészülnek a rendkívül hideg (-70-80 °C-os) télre. A nőstények és hímek közösen nevelik a fiókákat, a melegítéstől az etetésig megosztják a szülői feladatokat. Sajnos, a gondoskodás ellenére a kis pingvineknek csak a fele éli túl a megpróbáltatásokat; ha nem melegíti fel őket kellően anyjuk és apjuk, vagy nem jutnak időben táplálékhoz, elpusztulnak. A természet körforgásában a következő századokban további változások állhatnak be, ez pedig vélhetően kihatással lesz a ma még megtalálható, megcsodálható intelligens emlősökre is.


hunprobalazs