A fehér gólyák

A gólyák tavasszal érkeznek meg hazánkban. Először a hímekkel találkozhatunk, ők választják ki, majd párjukkal együtt építik meg a fészküket gallyakból. Költőhelyüknek gyakran távvezetékek tartóoszlopait, valamint templomok, parasztházak, tornyok és más magas épületek tetejét választják.

A gólyafiókákat rövid fehér pehelytollak borítják, ami egy hét elteltével sűrűsödik be. A frissen kelt gólyák lába rózsaszín, ami rövid időn belül beszürkül. Csőrük fekete. Az első két hétben még a szülőknek óránként etetniük kell a kicsinyeket. A fiókák 56-64 napos korukban repülnek ki a fészekből. Ekkor még a tollazatuk kicsit barnás, lábuk és csőrük pedig fekete. A végleges kinézetüket a következő év nyarán érik el.

A fehér gólya vándormadár, télire délre költözik. Augusztus végén és szeptember elején indulnak el Afrikába, majd csak márciusban vagy áprilisban térnek vissza Európába. Átlagosan 50 napot utaznak. Kedvelik az alacsony növényzetet, ahol a zsákmányukat gyűjtik. Mezőkön, földeken, folyók partján és vizeken keresik az élelmüket. Békákkal, rákokkal, kígyókkal, rovarokkal és rágcsálókkal táplálkoznak, de már találkozhattunk olyan példával is, hogy madárfiókával, vagy kisnyúllal etetik a fiókáikat. A gólyák táplálék begyűjtése nagyon hasznosnak számít az egerek és a sáskák ritkítása miatt. Általában nappal vadásznak, a kisebb tetemeket egészben lenyelik, a nagyobbakat megölik és széttépik. A gólyák kelepeléssel üdvözlik egymást a fészküknél. A csőrük gyakori nyitásával és zárásával hoznak létre hangot, mely a csőr nyitásakor jön létre. A kelepelést torokzacskó erősíti. Ritmusa lassabb, ha például párzás közben adnak ki hangot. Rövidebb abban az esetben, ha riadójelként használják. Üdvözléskor mindig az kelepel először, aki a fészekben van, így fogadja az érkező társát, aki szívesen válaszol. Egy gyakran használt jelük a fel-le történő magamutogatás. Ezt használhatják köszöntésként, párzás után, de így fenyegetőzhetnek is.


hunprobalazs