A közeli infravörös képalkotás és a gépi tanulás azonosíthatja a rejtett daganatokat

A daganatok még jóindulatú állapotban is károsak lehetnek a környező erekre és szövetekre. Ha rosszindulatúak, agresszívek és alattomosak, így gyakran visszavonhatatlanul károsak. Ez utóbbi esetben a korai felismerés kulcsfontosságú a kezelés és a gyógyulás szempontjából. De az ilyen felismerés néha fejlett képalkotó technológiát igényelhet, túl a ma kereskedelemben kaphatóakon.

Például egyes daganatok a szervek és szövetek mélyén fordulnak elő, egy nyálkahártya réteggel borítva, ami megnehezíti a tudósok közvetlen megfigyelését olyan szokásos módszerekkel, mint az endoszkópia (amely egy kis kamerát egy vékony csövön keresztül helyez be a páciens testébe).  Különösen a gyomor-bél stromalis daganatok (GIST) – amelyek jellemzően a gyomorban és a vékonybélben találhatók – olyan igényes technikákat igényelnek, amelyek nagyon időigényesek és meghosszabbítják a diagnózist. A GIST diagnózis javítása érdekében dr. Daiki Sato, Hiroaki Ikematsu és Takeshi Kuwata a japán National Cancer Center Kórházból, Dr. Hideo Yokota a RIKEN Advanced Photonics Központtól (Japán) és Dr. Toshihiro Takamatsu és Kohei Soga a japán Tokiói Tudományegyetemről, Dr. Hiroshi Takemura vezetésével kifejlesztettek egy technológiát, amely a gépi tanulás mellett a közeli infravörös hiperspektrális képalkotást (NIR-HSI) használja.

“Ez a technika kicsit hasonlít a röntgensugarakhoz, az ötlet az, hogy olyan elektromágneses sugárzást használjon, amely áthaladhat a testen, hogy képeket teremtsen a belső szerkezetekről” – magyarázza Dr. Takemura. “A különbség az, hogy a röntgensugárzás 0,01 10 nm, de a közeli infravörös 800-800 nm körül van. Ezen a hullámhosszon a közeli infravörös sugárzás miatt a szövetek átlátszónak tűnnek a képeken. És ezek a hullámhosszak kevésbé károsak a betegre, mint akár a látható sugarak. “


hunprobalazs