A mikroba-növény kölcsönhatások befolyásolják az éghajlatváltozásra adott mikrobiális reakciót

Az Irvine-i Kaliforniai Egyetem biológusai felfedezték, hogy a növények befolyásolják, hogy bakteriális és gombás szomszédaik hogyan reagálnak az éghajlatváltozásra. Ez a megállapítás kulcsfontosságú új információval járul hozzá a környezettudomány aktuális témájához: milyen módon változtatja meg az éghajlatváltozás mind a növények, mind a mikrobiómák sokszínűségét a tájon?

A kutatásra a Loma Ridge Global Change Experiment keretében került sor, egy évtizedes tanulmányban, amelyben a tudósok szimulálják az éghajlatváltozás hatásait a szomszédos gyepekre és part menti bozótosokra Dél-Kaliforniában. Az ottani kísérleti kezelések magukban foglalják a nitrogén hozzáadását, amely a helyi fosszilis üzemanyagok elégetésének általános eredménye, és a szimulált aszályt úgy állítják elő, hogy a földfoltokat vízálló tetőkkel borítják esőzések idején. A projekt első éveiben a kutatók az éghajlati kérdések megválaszolására koncentráltak, amelyek csak növényeket érintenek. Jennifer Martiny, az ökológia és az evolúciós biológia professzora, az UCI Microbiome Initiative társigazgatója által vezetett kutatócsoport úgy döntött, hogy megvizsgálja, hogy a növényzet maga befolyásolja-e a klímaváltozás hatását a talajban lévő baktériumokra és gombákra. A talajmikrobák lebontják az elhalt növényeket, szabályozva a légkörrel kicserélt szén-dioxid mennyiségét.

A tudósok szekvenálták a mikrobiális DNS-t a gyepen és a bozótosban, és megállapították, hogy a baktériumok és gombák típusa és száma eltér egymástól. Ezután a csapat összehasonlította a mikrobák reakcióját a nitrogén műtrágyára és az aszályra, figyelemmel kísérve a növényi alomban lévő mikrobák DNS-ét, elsősorban a lehullott leveleket és szárakat, három év alatt. “Úgy gondoltuk, hogy a csökkent víz hatására a bozótos mikrobiális közösség hasonlóbbá válhat a gyepekéhez.”


hunprobalazs