A potenciálisan mérgező plankton algák döntő szerepet játszhatnak a jövőbeli sarkvidéken

Ahogy a sarki jég zsugorodik az Északi-sarkvidéken, változik a plankton közösség, amely az egész tengeri tápláléklánc számára élelmet termel. Új kutatások azt mutatják, hogy a plankton algák potenciálisan mérgező fajai, amelyek mind fotoszintézis révén, mind pedig táplálék felszívódásával élnek, a Jeges-tenger fontos szereplőjévé válhatnak, mivel a leendő tengeri jég egyre vékonyabb lesz.

A szabad szemmel láthatatlan mikroszkópos plankton algák alkotják a tengeri táplálékháló alapját, táplálják az óceán összes élőlényét a kis rákféléktől a nagy bálnákig. A plankton algáknak fényre és tápanyagokra van szükségük ahhoz, hogy fotoszintézissel előállítsák az élelmiszereket. A vastag tengeri jégréteg – néha hóval borítva – csökkentheti a napfény behatolását a vízbe, és megakadályozhatja, hogy az algák elegendő fényt kapjanak. Mivel azonban a tengeri jég egyre vékonyabb és kevésbé terjed az Északi-sarkvidéken, egyre több fény hatol a tengerbe. Ez több plankton algát jelent, és ezáltal több ételt több halnak, bálnának és tengeri madárnak az Északi-sarkon. A történet viszont nem olyan egyszerű.

A több fény a tengerben csak akkor eredményezi a plankton algák nagyobb termelését, ha elegendő tápanyaggal is rendelkeznek – és ez gyakran nem így van. Az Északi-sarkvidék gleccsereiből származó édesvíz-olvadék nemrégiben bekövetkezett növekedésével és a Jeges-tenger általános felfrissülésével egyre több édes- és tápanyaghiányos víz folyik ki a fjordokba, és tovább a tengerbe. A frissebb víz a sósabb óceán tetején fekszik, és megakadályozza a mélyebb rétegekből származó tápanyagok keveredését a felszín felé, ahol fény van. És csak itt lehetnek aktívak a plankton algák. A Nature – Scientific Reports folyóiratban ma közzétett vadonatúj tanulmány azonban azt mutatja, hogy az úgynevezett mixotróf plankton algák döntő szerepet játszhatnak az Északi-sarkvidék élelmiszertermelésében.


hunprobalazs