Aktív vagy a passzív dohányzás a károsabb?

A dohányzás egy nagyon régi szokásnak nevezhető az emberiség körében, viszont igen szomorú tény, miszerint csak közel 40 éve ébredtek rá arra, hogy ez a szokás akár káros is lehet az emberi egészségre.

Manapság szinte már mindenki tisztában van vele, aki dohányzik, hogy a saját szervezetét mérgezi, ám ennek ellenére is nagyon sokan a függősége alatt vannak. Igen elgondolkodtató lehet az a tény, hogy az összes daganatos betegségek 30, míg a tüdőrák 90 %-át okozhatja a dohányzás. Ám igen elszomorító lehet a tény, miszerint attól függetlenül, hogy mi nem dohányzunk, viszont olyan környezetben tartózkodunk, ahol mások igen, az a mi egészségünkre is rossz kihatással lehet. A kutatók napi szinten fedeznek fel egyre több káros hatását a passzív dohányzásnak. Ugyanis ezt a formát, így nevezik. Ugye bár a cigaretta akkor is füstöl, amikor nem szívják, így a kibocsátott füst háromnegyede nem konkrétan a dohányzót, hanem a környezetét mérgezi. Ráadásul ez a füst már a parázsból származik, így szűretlen és még károsabbnak nevezhető. A legrosszabb eset egyike, amikor gyermekként egy olyan közegben nő föl, ahol a környezete dohányzott és napi szinten belélegzi a káros füstöt.

A dohányfüstben konkrétan kb. 40 féle mérgező anyagot különböztethetünk meg. Melyekből akár több is rákkeltő lehet. A felmérések adatai sokak számára sokkolók lehetnek, miszerint a WHO legutóbbi adataiból az derült ki, hogy évente mintegy 600 ezer ember esik áldozatul a passzív dohányzásnak. Vagyis nyugodtan kijelenthetjük, hogy minden századik ember az önhibáján kívül lesz halálos áldozata a dohányzásnak. Ami pedig még szomorúbb, hogy az elszenvedők egyharmada pedig gyerek. És az ö egészségükre pedig még károsabban hathat a beszívott füst.


hunprobalazs