Az agyféltekék szinkronizálása megváltoztatja a hallottakat

Hogy lehet, hogy nem hallunk mindent kétszer? Végül is a fülünk a fej ellentétes oldalán ül, és a legtöbb hang nem éri el mindkét fülünket pontosan ugyanabban az időben. “Bár ez segít meghatározni, melyik irányból érkeznek a hangok, ez azt is jelenti, hogy agyunknak össze kell kapcsolnia az információkat mindkét fülből. Ellenkező esetben visszhangot hallanánk”.

Ezenkívül a jobb fülből érkező bemenet először a bal agyféltekére, míg a bal fülből érkező bemenet először a jobb agyféltekére jut. A két félteke különböző feladatokat lát el a beszédfeldolgozás során: a bal oldal felelős a fonémák és szótagok megkülönböztetéséért, míg a jobb oldal felismeri a beszéd prozódiáját és ritmusát. Bár minden félteke különböző időpontban kapja meg az információt, és a beszéd különböző jellemzőit dolgozza fel, az agy a hallottakat egységes beszédhangba integrálja. Ennek az integrációs folyamatnak a pontos mechanizmusa mindeddig nem volt ismert. Korábbi tanulmányokban azonban Preisig talált jeleket arra, hogy az agy által kiváltott mérhető oszcillációk – gamma hullámok néven – szerepet játszottak ebben. Most sikerült bemutatnia, hogy a hallottak integrálásának folyamata közvetlenül kapcsolódik a gamma-hullámok általi szinkronizáláshoz.

A hollandiai Nijmegenben, a Donders Kognitív Idegképalkotó Központban lezajlott vizsgálatban 28 egészséges alany vett részt, akiknek többször kellett megoldaniuk a hallgatási feladatokat: Kétértelmű szótag (ga és da közötti beszédhang) szólalt meg a jobb fülükben miközben a da vagy ga szótag töredékét tartalmazó hangokat észrevétlenül lejátszották a bal fülben. Attól függően, hogy a bal fülükben mit játszottak, a résztvevők vagy ga, vagy da szót hallottak, majd jelenteniük kellett, milyen hangot hallottak. A folyamat során a kutatók funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével követték nyomon az agy mindkét féltekéjén végzett aktivitást.


hunprobalazs