Az apály és dagály jelenség

A Föld vizeinek a mozgását, azaz az árapályt a Hold és a Nap tömegvonzása okozza. Az árapály, vagy más néven tengerjárás az apály és a dagály váltakozását jelenti. Fontos szerepet játszik a hajózásban, energiatermelésben, és az életünk számtalan területét befolyásolja. A Föld nevezetű bolygón egy időben két-két helyen jelenik meg az apály és a dagály.

Ismerünk közvetlen dagályt, amely a Hold felé néző oldalon figyelhető meg, és beszélhetünk közvetett dagályról, amely az ellentétes oldalon jön létre. A Hold felé eső részen a dagályhullámot a Hold tömegvonzása okozza, míg a másik oldalon levő dagály jelenséget a Föld folyamatos forgása miatt létrejövő centrifugális erő hozza létre. Ezekre a területekre merőlegesen helyezkednek el azok a helyek, ahol az apály jelenség létre jön, azaz ahol a víz visszahúzódik. A dagályhullámnak 24 órára van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a Földet, azonban a víz emelkedése, valamint süllyedése 6 óránként jön létre. A dagálymagasság, vagyis, hogy hányt métert emelkedik a víz, a Fekete- tengeren általában 20-30 cm szokott lenni, míg az Atlanti-óceán partján található Fundy-öbölben az emelkedés eléri a 16-18 métert is.

Újhold idején, amikor a három égitest egy-vonalban helyezkednek el, a megszokottnál magasabb dagály figyelhető meg. Ez a jelenség annak köszönhető, hogy a Hold és a Nap hatása egyesül, a magasabb dagályt szökőárként szokták emlegetni. Ez nem egyezik meg azzal a szökőárral, amely a tengerrengések miatt alakul ki. A legalacsonyabb dagály a Hold első és utolsó negyedének időszakában figyelhető meg, mivel ebben az időben a Hold és a Nap elhelyezkedése egymásra merőleges. A Földön ritka az a hely, ahol kutatást folytatnak azért, hogy fel tudják használni az árapály energiáját. Pedig ez is egy olyan energiaforrás ami környezetkímélő.


hunprobalazs