Az Indus-völgyi civilizáció (Kr. e. 2300-1750)

Észak-Indiában az első városi, írásbeli nagy kultúrát lelőhelyéről Indus-völgyi kultúrának nevezik. Ez a hatalmas kultúra az Indus folyó völgyén messze túl­nyúlik. Két fővárosa – lehetséges, hogy ikerfővárosa – Móhendzsodáró és Harappa uralkodott a környe­ző területeken.

[adsense_id=”1″]

Ahogy az Indus-völgyi kultúra eredete, ugyanúgy hanyatlása is bizonytalan. Elmúlásának több, ma még kellően fel nem derített oka lehet: a klímaválto­zás, az Indus folyó ismétlődő áradásai, folyásirányá­nak megváltozása, a járványok, különféle betegségek felbukkanása továbbá az észak­nyugatról érkező ellenséges törzsek támadása is. Lehetséges, hogy e tényezők külön-külön vagy egy­szerre okozták a kultúra hanyatlását.

Indiának ez a máig ismert legkorábbi nagy kultúrája a feltehetően több hullámban érkező hódítók, közöt­tük az indoárja törzsek megjelenési idejére esett.

A lakosság nagyobb része valószínűleg Indus-völgyében maradt, és lassan beleolvadt a hódító törzsekbe. A hódító indoár törzsek az indus-völgyi kultúra két nagyvárosában, Mohendzsodáróban és Harapában telepedtek le. A nagyobb házak udvaraiban teljesen rendezetlenül építették fel kis viskóikat. A korábbi fürdőszobákat lakószobaként használták, másutt a lakóház kellős közepén építettek ki az illemhelyeket. Az írásbeliség megszűnésével a kultúrát szóbeli úton hagyományozták. Ez a korszak az ún. „sötét évezred” Indiában.


hunprobalazs