Konverziós zavar tünetei, kezelése

A konverziós, vagy másnéven disszociatív zavarok az ókor óta ismert rendellenességek, betegségek, korábban hisztéria néven is nevezték őket. Nők körében gyakrabban előfordul ez a betegség, ami fiatal felnőtt korban alakul ki.

Konverziós zavar esetén testi tünetek jelentkeznek, döntően neurológiai jellegűek, gyakran bénulással, érzékszervi kieséssel – például vakság -, epilepsziás tünetekkel, ájulással járnak. Jellegzetes a hisztériás mozgászavar, amikor a beteg rogyadozó állás, dülöngélő járás ellenére sem esik el, hisztériás vakság esetén a pupillák fényre reagálnak, roham esetén az EEG nem igazolja az epilepsziát. Hisztéria esetén hiányzik a szervi megbetegedés, a testi tünetek mögött lelki okok, élethelyzeti krízisek, lelki folyamatok állnak. A beteg így próbál menekülni egy kedvezőtlen helyzetből, feszültségcsökkentő szerepük van a tüneteknek és ki tudja váltani környezete törődését is. Gyermekkorban a félelmek, kínlódások testnyelven fejeződnek ki, és a fejlődés során a szülők reakciója révén a gyermek megtanulja, hogy különbséget tegyen testi és érzelmi kellemetlenségei között. Ha ez nem működik akkor a páciens felnőttként is infantilis módon, testi tünetekkel fog kommunikálni, ami alkalmas a környezet nonverbális manipulálására.

A beteg nem tudatosan idézi elő a tüneteket, a hipochondriával szemben nem aggódik miattuk. A tünetek hirtelen kezdődnek ás átlagosan egy hónapnál kevesebb ideig tartanak. Újabb konfliktusok a tünetek kiújulását, rosszabbodását okozhatják. A konverziós zavarok kezelésének első lépése a testi háttér, a betegség kizárása. Előfordul, hogy a tünetek spontán oldódnak, de segíthetik a gyógyulást pszichoterápiás eljárások, hipnózis, szorongásoldó gyógyszerek. Ritkán a tünetek megmaradnak, valós szomatikus, neurológiai tünetek fejlődnek ki. Hátráltató tényező, ha a családtagok egyre fokozódó sajnálattal, törődéssel fordulnak a beteg felé.


hunprobalazs