Legek a magyar hidak világából

Az elmúlt évtizedek hídépítési hulláma alaposan átalakította a magyarországi hidak sorrendjét. Leghosszabb hidunk sokáig a Margit-sziget északi csúcsánál felépült Árpád-híd volt, mostanra viszont már a dobogóról is leszorult a maga 981 méteres hosszúságával.

Jócskán megelőzte a Dunaújvárosnál átadott Pentele híd, amely 1682 méter hosszú. Még ettől is hosszabb a Megyeri híd (1861 méter) és a Kőröshegyi völgyhíd, amely 1872 méteres hosszával a magyar rekorder. Három leghosszabb hidunk egyben a legmagasabb is. A Pentele híd legmagasabb pontja 51 méterrel emelkedik a pillérek fölé, a Kőröshegyi völgyhíd legnagyobb magassága 88 méter, a több tíz kilométer távolságból is látható Megyeri híd pilonjai pedig több mint 100 méterre magasodnak a Duna fölé!

A hídpillérek közötti legnagyobb nyílástávolság dolgában is az újak állnak a dobogó tetején. A dunaújvárosi Pentele-híd nyílástávolsága 308 méter, a Megyeri hídé nem sokkal kevesebb, kereken 300 méter. A harmadik helyen azonban egy régi hidunk áll, az 1903-ban átadott Erzsébet híd, melynek nyílása 290 méter szélességben feszül a Duna fölött. Kevesen tudják, de 23 éven át, egészen 1926-ig ez volt a világ legnagyobb nyílású lánchídja! Bár a háború után nem az eredeti formájában építették újjá, nyílástávolsága nem változott. A legkisebb, legrövidebb hidat keresnünk értelmetlen volna, hiszen a közútkezelőkön kívül senki nem tartja számon az útról akár nem is látható kis áthidalásokat, csatornanyílásokat, ellenben érdemes megkeresnünk hazánk legöregebb hídjait! Legismertebb régi hidunk kétségtelenül az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd, de idősebb nála az 1833-ban befejezett hortobágyi kilenclyukú híd és az 1757-ben Vácott átadott kőhíd, mely valószínűleg az ország legöregebb hídja.


hunprobalazs