Mert minden ember értékes!

A ХХІ. század embere nem igazán tudja, hogy mi számít értéknek. Dolgozik reggeltől-estig, gyűjtöget, vásárol, egyszóval mindent megtesz, hogy kényelemben, jólétben éljen. Körberakja magát minden hasznos dologgal, de mindenben-főleg saját magában- csak az ürességet, a monoton egyhangúságot érzi.

Miért üres minden? Mert nem az igazi értékeket keressük, hanem a megfogható, becsomagolható, kiakasztható tárgyakban hiszünk. A legszomorúbb pedig az, hogy ha valami rosszul sikerül az életünkben, azt gondoljuk egyből magunkról, hogy semmit sem érünk. Talán sok gyerek könyvespolcán megtalálható már Max Lucado, Értékes vagy című könyve, amely olyan értékes gondolatokat tartalmaz, ami sok felnőtt számára is nagyon hasznos lehet. Az író keresztény szemszögből közelíti meg a történetet, ami lehet sok embernek első hallásra nem szimpatikus. Hisz kinek van ideje egy ilyen rohanó világban Istenre és a vallásra? A hit nélkül, azonban semmi sem fog simán menni az életünkben. Legyél sovány, kövér, szeplős, alacsony vagy magas, értékes vagy.

A mesében szereplő fából készült foltmanók nagyon hasonlítanak az emberekre. Foltokat ragasztgatnak egymásra: csillagokat és szürke pontokat. Ki mit érdemel. Éli fafaragó mester számára azonban mindenki egyforma, mert ő alkotta saját kezével mindet. Ő senkit sem lát el foltokkal. A történetben a legérdekesebb szereplő Pancsinelló, aki ügyetlen, esetlen, és ezért csak szürke pontokkal van tele. Szeretne olyan lenni, mint Lúcia, akinek üres a teste, sem csillag sem pedig rossz pontocska nincs rajta. A mester elárulja Pancsinellónak a titkot: azért hullik le róla minden rossz pont, mert nem hagyja, hogy ráragasszák a többiek. A matricák csak akkor ragadnak, ha hagyjuk, hogy ránk ragasszák. Ez a tanulság minden ember életében hasznos lehet. Én se ragasszak senkire semmit, de ne is hagyjam, hogy rám ragadjanak a szürke, rossz foltok.


hunprobalazs