Miért nem ismerjük Afrika mítoszait?

Afrikában a mítosz szent mesének számít, sokszor titkosnak is, melyet csak a törzs, nemzettség beavatottjai ismerhetnek és idegeneknek ki nem adnak. A kutatóknak nehéz a dolguk, hiszen írásos források hiányában nem tudnak mit tenni.

Afrikából alig ismerünk mítoszokat, mondákat. Egyiptom egy külön történet, hiszen kulturális szempontból Afrika északi és északkeleti része nem a négerek vidéke, sokkal inkább kötődik Ázsiához, így innen írásos emlékek, gazdag kultúra és gazdag mitológia maradt fenn, lett publikus. Afrika bennszülöttek lakta részein viszont mindennek nyoma sincs. Pedig nekik is megvan a maguk kultúrája, mítoszrendszere, hiedelemvilága, keletkezéstörténete, csak éppenséggel életük mindennapi részében ez kevésbé szerepel. Egy-egy törzs nem beavatott tagjai sem ismernek minden fontos mítoszt, a beavatottak meg nem beszélnek róla idegeneknek. Afrikában számtalan külön nép él, melyeknek külön mítoszaik vannak. Néhol felfedezhető átfedés, de a kutatások erősen hiányosak, így ezt sem sikerült még feltérképezni.

De nem csak a törzsekben élő afrikaiaknál figyelhető meg ez a titkolózás és a mítoszok szentként való védelmezése, hanem az állami intézmények  mindegyikéhez tartozik valamiféle monda és az urakodócsaládoknak is megvan a maguk hiedelemvilága. Annyira szerteágazó és olyan sok ez, hogy még akkor is nehéz lenne rendszerbe szedni, ha lenne mód mindegyik megismerésére. Nincs egy fő csapásvonal, amelyen el lehetne indulni, hiszen nincs egységes kultúra, ami összefogná legalább egy ponton Afrika bennszülött csoportjait. A tradíció főként a bantu népeknél tiltja a mítoszok idegeneknek való kiadását, de számos más törzsnél is megfigyelhető ez a komoly, szigorú titkolózás, még törzsön belül is, nemhogy az idegen kutatókkal szemben.


hunprobalazs