Milyenek voltak a legelső hangszerek?

A Journal of Human Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az ember az eddig feltételezettnél több ezer évvel korábban kezdett el zenével foglalkozni. De milyen hangszereket készíthettek az őskorban?

Az Oxfordi és Tübingeni Egyetem kutatói fontos leletekre bukkantak Németország déli részén, a Sváb-Alpok egyik barlangjában. Negyvenezer éves európai hangszereket találtak, melyeket csontból készthettek és leginkább a fuvola elvén működtek. Két fuvolaszerű hangszert találtak ezen a vidéken, pontosabban Geissenklösterle régészeti helyszínén, a Duna közelében. Az egyik fuvolát mamutagyarból faragták, a másikat pedig valamilyen madár csontjából faragták ki. Ezeken kívül számos más lelet is előkerült ugyaninnen, csontok, átfúrt fogak, feltételezett díszek, valamint kőeszközök. Ezeket a leleteket a tudósok radiokarbonos kormeghatározásnak vetették alá, így kiderült, hogy a megtalált eszközök, közöttük a hangszerek is 42-43 ezer évesek lehetnek.

A hangszerek, korukból következtetve az aurignaci kultúra népéhez köthetők, ezek a hangszerek az említett kultúra művészeti tevékenységének legkorábbi tárgyi bizonyítékai. Ezek a leletek bizonyítékok arra, hogy a modern ember két vagy háromezer évvel azelőtt letelepedett meg a Duna felső folyásánál, hogy Közép-Európában beköszöntött volna a nagy lehűlés. Emellett arra is bizonyíték, hogy több ezer évvel azelőtt már folytattak művészi tevékenységet a barlangfestészeten kívül is, mint ahogy azt a tudósok eddig feltételezték. Eddig ez a legkorábbi bizonyíték a zenei igényekre. A közelben élhetett a Neander-völgyi ember is, de arra nincs bizonyíték, hogy kapcsolatba kerültek volna egymással, pedig érdekes felfedezés lenne a két kultúra egymásra gyakorolt hatása.


hunprobalazs