Mit jelképeznek a jegygyűrűk

A páros gyűrűk viselése igazán régi hagyománynak számít, és attól függetlenül, hogy milyen kultúrában élünk, ez nem változik. Maximum a gyűrűk anyaga, amely készülhet nemesfémekből, vasból, bronzból vagy akár elefántcsontból is.

A karikagyűrűk viselése egészen az egyiptomi civilizációig nyúlik vissza. És a kezdetekben a Nílus mentén terjedt el leginkább. A legendák szerint Krisztus előtt 3000-ben egy egyiptomi fáraó adott legelőszőr a kedvesének egy karikát formáló gyűrűt, amely a szerelmét jelképezte. Az egyiptomi emberek életében, majd a hieroglifákban is fellelhetőek a körmotívumok, melyek az örökkévalóságot jelképezték. Az itt élő emberek életében a Nílus volt minden szerencse és boldogság kulcsa, így az itt készült jegygyűrűk is ilyen mintázatot kaptak, melyek erre emlékezették a viselőjüket. Már az akkori emberek is a bal kezünkön, azon belül is a gyűrűsujjon hordták. Ugyanis azt tartották, hogy ennek az ujjnak a vénája közvetlenül a szívhez vezet. És ezt követően kapta a nevét is az ujjunk, hogy gyűrűsujj.

A karikagyűrű viselése Nagy Sándor hódításának következménye képen eljutott Rómába is. Az első jegygyűrűket először kenderből készítették, ám ezek nem voltak túl praktikusak, mert hamar elkoptak és mindig újat kellett készíteni. Később így jutottak el a bőr és a különféle csontok felhasználáshoz, ugyanis azok tartósabbnak bizonyultak. Majd a rómaiak már próbálgatták, hogy vasból is készítettek karikagyűrűket, ám az kevésbe bizonyult romantikusnak. Itt már nem is kifejezetten a szerelemre összpontosítottak, hogy azt jelképezzék, sokkal inkább a birtokviszonyt fejezték ki általa. Majd csak a 3. században váltották fel a rozsdásodásra is hajlamos vasat, nemesebb fémekre, mint pl. aranyra, illetve ezüstre.


hunprobalazs