Néhány tudnivaló a vándorgalambról

A galambokat mindannyian ismerjük, hiszen nap mint nap láthatjuk őket az utcákon, ablakok párkányain, tömbházak tetején, stb. A hagyományos galambon kívül azonban még nem is olyan régen, léteztek vándorgalambok.

A vándorgalamb a madarak osztályának, a galambalakúak rendjébe, ezen belül pedig a galambfélék családjába tartozó kihalt faj. Ez a faj, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok északkeleti részén volt honos. A téli időszakban Mexikóba és Kubába vonult vissza. A vándorgalamb körülbelül 30-42 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága 34-44 centiméter volt. Megjelenésében lényegesen eltért a nálunk megszokott galambtól. Nyaka és torka sötét-rózsaszín, feje és háta szürkéskék volt. A két nem ugyanúgy nézett ki, a tojó azonban valamivel kisebb méretű és fakóbb színű volt. Vékony és hosszú farka sötétkék színű, szeme vöröses volt, vékony fekete csőrével szedegette fel a földről a magokat és diókat.

Lába vörös volt, amin fekete karmok helyezkedtek el. A párzási időszak márciustól májusig tartott és ebben az időszakban a galambpár a laza fészket a bokorra vagy fára építette. A fészekaljban legtöbbször csak egy tojás volt és a kotlás tizennégy napig tartott, amikor a szülők felváltva ültek a tojáson. A fiatal fióka csukott szemmel kelt ki és mindkét szülő etette és tizennégy napnak kellett eltelnie, amíg a fióka röpképessé vált. Egy nagyon társas fajról van szó, amely hatalmas rajokban élt és költött. Az éjszakát a fán töltötte, de amikor táplálkoznia kellett, mindig lejött a földre. Fán termő gyümölcsöket, magokat, földigilisztákat és rovarokat is evett. A faj kihalása a vadászok miatt történt, akik rengeteg példányt elpusztítottak a 19. század végén. Nagyon fontos, hogy védjük a környezetet és ne hagyjuk, hogy kihaljanak a különféle állatfajok.


hunprobalazs