Önkifejezés és a divat

Az emberiség történelmében, bármely évtizedről is beszéljünk mindig volt néhány ruhadarab, mely sikeresen alakított ki maga köré egy egész divatirányzatot és ezzel emberek százezreit szédítve meg az új trenddel.

Divatirányzatok jönnek-mennek, születnek-elavulnak és újból feltörnek. Állandó körforgás van a trendek között. Legyen szó Coco Chanel kis fekete ruhájáról és kosztüméről, a ceruza szoknyák világáról, a platformos cipők zuhatagáról, a hippik sajátos trendjéről vagy a divatvilágban soha el nem tűnő farmerokról, egy biztos: lényeges szerepet játszottak a társadalom alakulásában. A ruházat elengedhetetlen értéke a kultúrák alakulásának. Az, hogy ki melyik divatirányzatot érzi közelebb magához, az határozza meg, hogy mit szeretne üzenni környezete felé. A divat mindig egy bizonyos kifejezésmódot jelentett, úgy öltözködésben, mint például a zene világában. Bár az, hogy mit és miért szeretnénk kifejezni változott az évtizedek alatt.

Annak idején, az emberek ruháikkal nagyrészt saját társadalmi helyzetüket szemléltették, volt aki lázadóként hordta az egy-egy irányzat stílusának megfelelő darabokat. Ma ha kilépünk az utcára erős változást észlelhetünk az emberek küllemén, a ruháik dizájnján. Viszont talán a legfontosabb azt taglalni, hogy most vajon a fiatalok, -mivel nagyrészt ők alakítják a divatot-mit szeretnének üzenni, mi az amit most ki szeretnének fejezni?. Az biztos, hogy ma, az internet világában számtalan helyen lehetőség van arra, hogy kifejezze magát az ember, így a ruha ebben az értelemben már nem számít lényeges kifejezésmódnak. Viszont az emberek egy része képes ruha alapján megítélt véleményt alkotni. Így ebből az következik, hogy igenis a ruha teszi az embert a társadalom számára teljes jogú személlyé.


hunprobalazs