Tudnivalók a bengáli tigrisről

A tigrisek legtöbb alfaja veszélyeztetett és változatos az élőhelye. Valószínűleg mindenki láthatott már állatkertben, tévében vagy a vadonban valamilyen tigrisfajtát.

A bengáli tigris vagy másnéven királytigris egy a macskafélék családjába tartozó ragadozók közül. Nepálban, Bhutánban, Bangladesben és Mianmarban őshonos, vagyis India közép és keleti részén. A bengáli tigris teste hosszú, a felnőtt nőstényé elérheti a 2,65 métert, a hímé a 3,1 métert. Minden tigrisnek mások a csíkjai és ezért nem téveszthetők össze egymással. Csak és kizárólag a bengáli tigrisnek fordulnak elő az eredetitől különböző színváltozatai. Nagyon ritka a teljesen fehér színű egyed a természetben. Ellentétben a többi nagymacskával, a tigrisek nagyon szeretnek úszni, és van, hogy vadászat miatt több mérföldet is képesek úszni. Leginkább közepes, vagy nagyobb testű emlősökre vadászik, mint például az antilop, szarvas, vaddisznó, gaur, cerkómajomfélék, stb. Hallása és látása kiváló, de szaglása elég gyenge. Amikor vadászik nem tudja kitartóan és sokáig üldözni áldozatát, ugyanis hamar elfárad.

Nagyrészt éjszaka vadászik, egyedül és a zsákmány maradékát elrejti és később megeszi. Magányos állatok és nagy kiterjedésű területeket jelölnek meg maguknak, hogy távol tartsák az ellenséget. A nőstény bengáli tigrisek időszakosan ivarzanak és  egy jellegzetes üvöltéssel jelzik ezt a hímeknek. Egyszerre átlagosan 2-3 utódot hoznak világra, akiket meg kölyök korukban meg kell védeni a hímektől, mert gyakran megölik más kifejlett hímek utódait, hogy a nőstény ismét ivarképes legyen. Születésük után 2-3 évig az anyjuk mellett maradnak, majd saját területet keresnek maguknak és szétszóródnak. A tigris India egyik szimbóluma és nagyon fontos számukra, hogy megvédjék a megmaradt populációt a kihalástól.


hunprobalazs